Eljött egy újabb szombat és ezzel egy újabb csodálatos lehetőség a Fényküldöttek kapcsolódására és közös munkájára a Földbolygó sorsáért és a Felemelkedés álmának megvalósulásáért a „Mer-Akai védelmi pajzs és az Új Felemelkedés Híd kiépítése” vagy „A személyes és kollektív kvantummező megteremtésének szakrális rítusa” címmel kiadott meditációnk átélésével akár egyedül, akár kisebb-nagyobb csoportokban szerte az országban és már a világon is.
Legyen a mottója ennek a mai napnak az alábbi vers…
—o—
Szövetség a Fényben
Egyszer egy különös álom hagyta el a
Forrás öröktüzű ragyogásban izzó boltíveit…
S egy hatalmas élő fénygömb
született a csillagóceán partjai felett.
A Fény karjai úgy ölelték át,
mintha a mindenség féltett kincseit
gondoznák a Teremtő életbe hívó szavával.
S ahogy a mennyei Hang szólamaira bomlott,
az életbe kívánkozó csoda áttörte a burkot.
S mögötte, különböző lények mitikus alakjai tűntek fel.
Tizenhárom színű sors bontotta szárnyait,
hogy kitárja a lelkébe nemesített kincset.
Minden arc, minden szempár másféle titkot rejtett,
mégis egyféle ragyogással emlékezett
az útra bocsátó jelre.
Valamit mindannyian tudtak,
mélyebben és igazabbul, mint létük bizonyságát,
mint szabadságuk könnyed boldogságát –
azt, hogy együtt, s egymásért rendeltettek.
S ha útjaik sokezer irányba is szólítja majd őket,
mindig keresni fogják egymást,
mert szívük fényszikráinak összefűzött köre
az Égi Bárka maga lesz,
melyben az elveszettek, árvák,
s a felejtésbe dermedt lélektöredékek
egyszer majd hazatérhetnek.
De addig, várja őket az Élet.
Sokezer színpad, felejthetetlen szerepek,
mindig megújuló jelmezek, visszatérő színfalak,
egymásba merülő, emlékező tekintetek,
mély tüzű ölelések, szerelmek,
és temérdek fájdalom próbatétele.
De egyszer mindezt majd számba vesszük,
lebontjuk és hátrahagyjuk, hogy
létünk szabadságával élve egymást válasszuk,
hogy sorsunkat magunkra öltsük, és
Isteni felruházásunk fényjelét életre keltsük.
Van, hogy sokáig várunk a pillanatra,
van, hogy az örökkévalóság időbe dermedt
pillérei között egy végtelennek tűnő imádság reményével
idézzük álmaink színfalai közé a csoda hangjait,
s emberlétünk minden rezdülésével várjuk, hogy
a Fátylon túli válasz elérjen napjaink dísztelen kicsinységébe.
De egyszer megérkezel oda, ahová készültél.
Egyszer a tiéd lesz minden,
amiért álmodni, tenni és hinni mertél.
Egyszer Te leszel az a Szív, amelybe a Fény
arany színét nemesítette az Isteni Álom.
Egyszer mi leszünk azok, akiknek emlékeiből
a Teremtő még szebb meséket álmodhat.
S egyszer mi leszünk az a Bárka, amely az elveszettekért
indult el, s szállt alá a csillagokból.
A pillanat most Ránk vár!
Az ébredésünket hívja, hogy szívünkbe nézve
meglássuk a jelet, mellyel lelkeink a
Fényben egykor Szövetségre léptek.
Már megérintett minket a Teremtő az emlékezés
kiváltságának kegyelmével,
a csillagok égi meséi életté lettek
sorsunk földi lépteiben,
s így mi magunk is fényjelekké válhatunk,
utakká, s egy olyan Egy-Szív szelíd szövetségévé,
amely egy égi bárka menedéke lehet a kereső lelkeknek.
Ma talán több vagyunk, mint valaha,
szíveink igazabb hittel, nagyobb reménnyel
dobognak az Egység erejében,
s külön született álmainkból arra ébredünk,
hogy mindig is egyazon irányba utaztunk.
S talán most megérkeztünk,
mert elértük a kezeket s a szíveket,
melyeket a felismert közös sors vezérel,
hogy együtt több legyünk önmagunknál,
s hogy együtt beteljesítsük a Teremtés
reánk bízott gyönyörű Álmát…
Czeizel Beatrix
—o—
Találkozzunk tehát lélekben ma is 17-22 között bármikor, amikor neked megfelel!
Csodálatos, áldott élményeket és igazi mély lelki elragadtatást kívánunk mindenkinek!
Szeretettel
Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó
(A fent említett CD-k megrendelhetők a +36/ 20 9828321-es számon, vagy a [email protected] címen)
Kép: ismeretlen szerző alkotása, köszönet érte!
