Szelíden búcsúzunk az Unikornis Csillagnemzetség teremtő inspirációjával áthatott 2022-es évtől, de a szívünkben tovább őrizzük és már életre keltett tanításokként visszük tovább azokat a csodálatos szellemi kincseket, amiket kaptunk. Az elültetett álommagok pedig tovább növekednek majd és szelíden a megvalósulás felé nyújtóznak.
Ahogy minden évben ilyenkor a Szilveszter kapujában érdemes még kicsit visszatekintenünk az elmúlt évre, sőt évekre és megfogalmazni mindazt, amit szeretnénk hátrahagyni, elengedni és végleg letenni, hogy már ne vigyük magunkkal észrevétlenül a következő évünkbe.
Majd pedig ebből a kapuból küldjük ki az újabb teremtő álmainkat, tudva és tudatosítva, hogy az Akasha Krónikák szerint a 2023-as évet az Angyalok Csillagnemzetségének szellemi jelenléte hatja majd át, amelyhez egy ponton becsatlakozik a Medve Csillagnemzetség inspirációja is, elsősorban az Isteni Törvény és az Isteni Akarat üzeneteivel.
S közben kérjük a Csillagnemzetségek Galaktikus Küldöttségét és a bennünket vezérlő Mesteri jelenlétet, hogy áldják meg a 2023-as évet is, illetve készítsék elő a számunkra már elküldött égi üzenetek fénycsomagjait, hogy ha elérkezik az idő, képesek legyünk meghallani, befogadni és életté tenni szellemi utunk és sorsunk ajándékait a még mélyebb testi és lelki gyógyulásunk és szellemi ébredésünk érdekében!
Fogadjátok szeretettel a mai nap mottójaként az alábbi verset, amelyet az Újjászületés Imájának éreztünk, amire bizonyára sokunknak szüksége van az elmúlt igen nehéz évek után:
Micsoda Utazás – avagy az Újjászületés Imája
Mennyi kalandba merültünk már,
hányféle járatlan égi s földi úton tágultunk
a lelkünkben kibomló varázslattal teli kapuvá!
Hányszor lettünk menedék,
az utolsó kapaszkodó s remény!
Hányszor nőttünk túl létünk
törékeny kicsinységének képzetén,
amikor kérdés nélküli odaszánással
követtük a hangot, s a láthatatlanba írt térrajzot…
De ma, kérlek, segíts új színnel, új fénnyel ragyogni!
Mennyi ölelés, ismerős szempár,
mennyi örömben izzó valódiság,
mennyi szenvedélyben ragyogás!
S mennyi csalódás, fájó szívbe szakadt
néma könnypatakká duzzadt dermedt magány!
Mennyi szép álmokból mélybe zuhanás,
s azután megint új reménnyel
egymásban hazatalálás!
Mennyi mélytüzű összekapaszkodás,
egymásba vetített Istenélményre várás…
De ma, kérlek, segíts új szívvel, új fénnyel ragyogni!
Hányféle ismeretlen csillagvilág igézete
hajtott mindig több lenni önmagunknál,
s szüntelenül tágítani a horizontot kívül és belül!
Hányféle titkokkal teli varázslatként ható
Mennyei boltozat hívott
szellemi hegycsúcsokat meghódítani!
S olykor milyen tengermély sebeket szakított fel
a kitakart igazság mélyre temetett emléke.
S mégis milyen jó volt ezredévek önbántó kínjait
az eláradt végtelen Kegyelembe oldani!
Micsoda bizonyosság hallani, tudni és járni
az Isteni Sorsot, még ha olykor százfelé tépázza is
az élet a már magunkénak hitt, megharcolt kincseket!
S közben tudni belül, hogy számunkra
másfelé nem vezet út.
S ez az Út a csillagokból indult,
s majdan a szívünk kapuján át újra oda húz.
De ma, kérlek, segíts új hittel, új fénnyel ragyogni,
s Templomunk menedékébe térve
önmagunk Isteni teljességében megpihenni.
S beleoldódni a Teremtő ölelő karjaiba,
hálát adva az Élet nevű utazásért,
mely a növekedésre ennyiféle tapasztalást adott…
Czeizel Beatrix
Csodálatos, szeretetben és beteljesült álmokban bővelkedő, s az égi áldás fényjelét hordozó évet kívánunk minden Fénytestvérünknek a bolygón!
Szeretettel
Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó
Kép: Takaki, köszönet a művésznek!
