2021.december 21. 17:00, Budapest (UTC+1)
A Téli Napforduló az ősi tradíció szerint a Fény diadalának ünnepe. A természeti népek mélyen hitték, hogy az ő emberi közösségük egyesített tudatmezeje és az ezen az éjszakán bemutatott szakrális rítusok is fontosak voltak ahhoz, hogy tovább billentsék az év sorskerekét, és legyőzve a nyári napforduló óta egyre csak növekvő sötétséget megszólítsák és behívják a Fény erejét az ő emberi valóságukba. Ez tehát egy misztériumjáték, mely által szellemi értelemben minden tudatos és szellemi úton járó emberi lélek megküzdhet a maga fényéért a benne megjelenő vagy körülötte megmutatkozó félelemmel és sötétséggel szemben, hogy a fény kívül is megjelenjen, s így egyre hosszabbak legyenek a nappalok, miközben rövidülnek az éjszakák.
Ez a pillanat minden évben egy kicsit más minőséget bont ki, mintha újabb és újabb utakat és lehetőségeket mutatna meg a nagy transzmutációra, és az árnyékok fénybe való átfordításának szakrális mozzanatára. Ugyanakkor ez a mai nap olyan rendkívüli erőket vonultat fel, olyan szentséget hordoz, ami csak igen ritkán adatik meg. Ugyanis az idei Téli Napforduló egybeesik egy nagy jelentőségű mennyei folyamattal. Ahogyan erről részletesen írtunk a „Gyöngyszemek a kozmoszból” című legújabb könyvünkben, éppen ebben a misztikus kapuban ér véget a 2007. december 29-n, a Globális Sorskorrekció idején lefűzött Új Időhurok, mint párhuzamos sorsalternatíva ciklusa. Majd pedig 2021. december 29-n lépünk át a kapun és kezdjük meg a következő nagy 9 éves ciklust, amelyet a szellemi ébredésre, az emberiség és a fényküldötti közösség összefogására és a bolygó szintű Felemelkedés rezgésszintjének elérésére kapunk.
A két időpillanat között pedig az Égiek szerint egy kicsit olyan lesz, mintha egy időn kívüli szférába kerülnénk, amelyben egyrészt átadhatjuk magunkat az Ünnepnek, amelynek legfőbb tükre és szellemi küldetése az, hogy önmagunkat és a szívünk képességeit a Krisztus Tudatosság minőségeihez mérjük. Másrészt pedig egy belső leltárnak is készülnie kell az elmúlt 14 évről, hogy kirajzolódjon, hogy milyen helyzetekben lenne még szükség egyfajta sorskorrekcióra ahhoz, hogy a lehető legmagasabb rezgésen lépjünk át a következő létciklus kapuján. Mik azok a helyzetet, régi mintázatok, amiket hátra kell hagynunk, mert már nem emelhetnek tovább, illetve milyen új kontúrt kell megálmodnunk lelki önazonosságunk és az Isteni sorsunk sordrásának kifejezésére.
Kicsit mindannyiunkban megszülethet valami Új, hogy aztán együtt is újat és fényesebbet teremthessünk a kollektív tudatmező szintjén. Ezt támogatja a Rák Ascendensre vetülő Szíriusz csillaga az Unikornis Csillagnemzetség útjáról, amely a Teremtés ÁBC-jének fénykódjait hordozza, s amely éppen azt sugallja, hogy „fogalmazd újra magad”, „határozd meg, döntsd el és nyilvánítsd ki, hogy ki is szeretnél lenni, hogyan szeretnél élni, milyen tapasztalásoknak szeretnél helyet adni az életedben, függetlenül a külvilág történéseitől”.
S ebben segít az 1-es Házas, intuitív Rák minőségeket hordozó Hold is.
Sőt egészen fennkölt erőt ad ennek a konstellációnak az is, hogy a mi földrajzi szélességünkön a Fény Hitébe kapaszkodó Halak jegyében emelkedik a legmagasabb célokra mutató MC a Neptunusszal együttállásban, amely a szellemi fejlődést és a hitkeresést jelöli ki a legfőbb követendő irányelvnek, és finoman bevezeti a terünkbe a Szentlélek üzeneteit.
És még nincs vége a jeleknek! Egészen finom jelzés a „születés és újjászületés” hírének kiáradásában az is, hogy az anyai, Máriai archetípust megjelenítő Ceres éppen a karmikus sorsfeladatokat kifejező Felszálló Holdcsomóponttal egzakt együttállásban a Plejádok csillagainak ragyogásában üzen nekünk az asztrológiai 11-es Ház felől.
Talán felismerjük azt a Kozmikus Anyai támogatóerőt a láthatatlanban, ami kicsit feloldja az esetleges egyedüllétet és hiányokat, és megérezteti mindenkivel, hogy „a Teremtő szeretete sohasem szűnik meg reáragyogni”. Sőt emlékeztet minden fényküldöttet arra, hogy a Felemelkedés felé vezető úton már nincs egyéni megváltás, mert ezt az álmot a csoportok és szellemi közösségek összefogására építetette az Ég.
Mindez azt jelzi, hogy a most eláradó kegyelmi üzenetet csakis a Szív és a Lélek fogja érteni, ha képesek vagyunk elcsendesíteni a külső zajt, a félelem sustorgását, és ha elkezdünk belülről kifelé teremteni – az új önmagunkat, az újjáteremtett és letisztított közös álmunkat az életről.
De ehhez nagyon fontos, hogy mindenki beletegye a maga fegyelmezett munkáját, őszinte odaadással és alázattal megélt áldozathozatalait, mert csak így képzelhető el a valódi eredmény, amelyre a 6-os Házban megjelenő Nap és Merkúr emlékeztet.
Ez az összefogás az érzékeny odafigyelés, az együttérzés, a megbocsátás és a szeretet felszabadító ünnepének készül lenni, hogy valódivá váljunk minden tényleg fontos emberi kapcsolatunkban, miközben Gaia Kundalini Kígyója éppen most éri el a csillagokat és szólítja meg az Égi bölcsesség hangját és üzeneteit. S csak így hallhatjuk meg a fokozatosan kibomló Isteni Terv programját, ami már a 2022-es év, sőt a következő 9 év lépcsőfokait vetíti elénk.
Töltsük tehát valódi, szívből jövő egymás felé nyújtózással, teremtő álmodozással és a fény hitével áthatott elmélkedéssel ezt a napot, sőt a december 29-ig vezető időn kívüli zarándoklatot, amely mögött már ott van a Szentlélek évében átélt mély belső transzformáció, a sokféle elengedés és felismerés is; ezért most megerősödött lélekkel egy letisztultabb belső vízió mentén léphetünk át az ünnep fényének boltívei alatt egy új teremtő ciklus felé indulva!
Fogadjuk hát hálával, köszönettel és igazán nyitott szívvel ezeket a most felnyíló égi sugallatokat, miközben bejárhatjuk a magunk misztériumutazását a Fény diadaláért önmagunkban és körülöttünk!
Legyen áldott, békés, meghitt és igaz szeretetből fakadó az Ünnepetek!
Szeretettel
Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó
Kép: Celine Grandidier, köszönet a művésznek
Kapcsolódó Antares-kód
