A következő napokban egy igen nehéz galaktikus emlékszál rezdül meg a térben és az érintettek tudattalanjában, amely az október 23-27. között megvalósuló Nap-Gamma Centauri együttállás idején kezdődött, aztán folytatódott a Nap-Zuben Elgenubi (november 5-9) és Zuben Eschamali (november 10-14) együttállással, most pedig eléri csúcspontját és egyben remélhetőleg a végső megváltódás mozzanatát a Nap-Agena együttállásának idején november 14-18. között.

Az égbolt eme szegletére egy nagyon érdekes és drámai galaktikus történést festettek fel a csillagok és a belőlük formált alakzatok a Skorpió és Mérleg csillagkép formájában, majd pedig mellettük a Centaurus és a Crux (Dél Keresztje) csillagkép mentén, amelyről a Csillagnemzetségek – Lélekcsaládok című könyvünkben meséltünk részletesen, amit most érdemes lenne újra elolvasni. (507-512. oldal)

Kiderült ugyanis, hogy e csillagok galaktikus emlékezetében nagyon mélyen őrződik az az igen sok konfliktussal, fizikai és szellemi harccal terhelt bonyolult ellentét, amely a két nagy tanító csillagnemzetség között feszül. Mégpedig a Kígyó csillagnemzetség női és férfi ága, illetve a Medve csillagnemzetség, vagyis a Krisztusi út hittanítói között kibontakozó nyílt vagy leplezett rivalizálás, amely a mágia eszközeivel való különböző erőfitogtatás, a tudás és a szellemi praxis hatalmával való visszaélések sorozata formájában mutatkozott meg. Sőt ez a konfliktus jelentkezik ma is a tudományos világkép és a vallásos világkép ellentétében.

De nagyon fontos tudni, hogy az eredendő Isteni Szándék e két nemzetséget azzal a felhatalmazással bocsátotta útjára, hogy azok egymást támogatva, kiegészítve, egymással szövetségben működjenek.

És egészen biztosak lehetünk benne, hogy a magasabb dimenziós szférákban a Melchizedek Lélek és a Krisztus Lélek között nincs is konfliktus, nincs rivalizálás, féltékenység, irigység vagy harcos attitűd, ez csupán az alsóbb világok játszmarendszerének és történelmének része.

Azt is szeretnénk kicsit megvilágítani a Férfi Kígyó Csillagnemzetség történetét megismerve, hogy ha a Melchizedek Misztériumok legfőbb szimbólumára a 12 Tudás titkait hordozó Életfára nézünk, akkor megérthetjük, hogy annak alfa és ómega pontja az Élet Tudománya és az Isteni Jelenlét megtapasztalásában rejlő szakrális tudás. Így tehát minden tanulásnak, tudásnak valójában két iránya, két célja lehet. Egyrészt, hogy az életünket minél magasabb rezgésszinten és szakrálisan éljük, ahová a lelkünk és tudatosságunk hídján keresztül lehívjuk az Isteni Jelenlét vezetését, ahogy az igazi beavatott bölcsek tették. Másrészt pedig, hogy az életünket napról-napra, évről-évre egyre feljebb emeljük azon a hídon, ami az Isteni Jelenlét megtapasztalása felé tart, vagyis ezt az ébredési folyamatot a transzcendens teremtő egységbe való visszatérés vágya mozgathatja. E tisztelet nélkül, ha tetszik istentisztelet, a Forrás és a Teremtő tisztelete nélkül nem szabad erre az ösvényre lépni, mert ahogy ez eltűnik, úgy azonnal ott lebeg az elbukás és az egó megkísértődésének veszélye. Ugyanis, ha egy tanítvány a 12 Tudomány titkaiba beleérez, akkor úgy érezheti, hogy egészen közel kerül az Isteni Jelenléthez, sőt maga is a legmagasabb rendű teremtő szubsztanciákat hordozza. Tehát elhiheti azt az illúziót, hogy csak kevéssé különbözik a Teremtőtől magától, akinek akár a helyébe is léphet. És onnantól indultak el a nagy rivális harcok is, amelyekben a Férfi Kígyó kódokkal rendelkező lelkek önmagukat a többi teremtmény fölé helyezték, elitizálva a tudást.

Sokat beszélgettünk arról a csoportunkban, hogy a mai tudományos világ igazából az ateizmusból nőtt ki, így a modern ember az elmét tette az Istenévé. Miközben a matematikát, fizikát, kvantumfizikát, alkímiát (vegyipart, gyógyszeripart), csillagászatot stb. gyakran arra használta, hogy bebizonyítsa általa a magára hagyott és a saját belső törvényei szerint fejlődő világegyetem elvét, amelynek sok tudós szerint nem egy intelligens Teremtő Elme tudatos teremtő aktusa volt a kiindulópontja, kvázi nem is létezik egy transzcendens Isteni/Istennői minőségű forrás.

Talán így akarja az emberiség egy része elkerülni az Istenfélelemmel kapcsolatos szorongásait, vagy a bűntudat élményeit, puszta gyengeségnek minősítve a hitkeresés útjait.

A tudományban hívő ember rendszerint szeretne inkább csak önmagára hagyatkozva létezni, a saját énjét addig-addig képezve, hogy teljességgel uralhassa az életet, sőt a kozmikus folyamatokat, a Földet érintő kollektív folyamatokat, vagy képes legyen meghódítani az univerzumot és a további csillagokat, bolygókat. Persze a legnagyobb tudósok, a legfénylőbb koponyák sosem felejtették el a határaikat és az elme korlátait, és tudták, hogy az univerzumot mozgató transzcendens erő mindvégig ott munkál a háttérben. …

Nekünk ugyanakkor a Csillagnemzetségek tanítása azt a tapasztalást és üzenetet hozta el, hogy az a legfontosabb, hogy minden, ami csak felhasználható, megérthető és kibontható a valóban fenséges és lenyűgöző Melchizedek tudásból, illetve a tudományok tárházából az úgy gazdagítsa az életünket, hogy közelebb vigyen az Univerzum és az egyetemes Élet mozgatóinak megértéséhez, illetve a saját jelenlegi földi életünk és a Teremtés művének még mélyebb tiszteletéhez.

Mindvégig szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy a Tudás valójában mindig a Teremtőnél van és a Logosz tulajdona, amelyet e tanító nemzetség tagjainak csupán kölcsönbe adott, egy olyan felhatalmazással, hogy azzal a szándékkal és belső motivációval tanítsák és adják azt tovább, hogy közben a tudás minden kulcsával és ragyogó fényszemével segítsék az Isteni teljességből kiszakadt, attól elszakadt, távolra került létezőket visszajutni a Teremtő Forrás közelségének megtapasztalásába. Egy tudomány tehát akkor igazán bölcs és akkor követi az eredendő Isteni szándékot, ha nem ateista, hanem ha transzcendens irányultságú.

És itt visszatérhetünk az Istennő, illetve a Melchizedek misztériumok és a Krisztusi misztériumok közötti konszenzus, egység és tiszta szövetség megvalósításának igényéhez, amelynek éppen most érkezett el egy a csillagokba rajzolt nagy Megváltás kapuja az év körén.

Éppen ezért építettük bele a kollektív gyógyítás és kiengesztelődés kódját és lehetőségét a „Mer-Akai védelmi pajzs és az Új Felemelkedés Híd kiépítése” címmel kiadott meditációnk menetébe, aminek mentén immár több mint négy éve találkozunk az éteren át minden szombaton. Ha netán még nem ismernéd ezt a meditációt, részletesebb leírást találsz róla a honlapunkon a Fényküldöttek nagy ívű összefogása kapcsán:

A Mer-Akai védelmi pajzs és az új Felemelkedés Híd kiépítése

Ezért azt ajánlanánk, hogy a következő napokban is ezzel a tudatosság fókusszal és tágra nyitott szívvel éljük át ezt a gyönyörű meditációt! Hiszen éppen az a szép az emberi életben és az emberi csoportokban, hogy olyan sokfélék vagyunk, más-más csillagkódokat hordozunk a létünkben. Így lesznek, akik papnői lényükkel, mások a Melchizedek tudás szakrális praxisának képviseletével, megint mások a Krisztusi útnak elkötelezett szívükkel, tiszta szeretetükkel, vagy angyali bölcsességükkel és igazságukkal fogják támogatni ezt a kulcsfontosságú égi és földi kiengesztelődés mozzanatot!

Szívből kívánjuk, hogy hozzon ez áttörést, óriási fényt és “egyensúlyt az Erőben!”.:o)

 

Namasté

Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó

 

Kép: Ismeretlen szerző képe, hálás köszönet a művésznek!